4. TERMÉSZETTÖRVÉNY

A negyedik biológiai természettörvény a

mikroorganizmusok ontogenetikus, csíralemez központú rendszere, mely szerint

MINDEN TERMÉSZETES ELVÁLTOZÁS LEFUTÁSÁT AZ ADOTT CSÍRALEMEZBEN ILLETÉKES MIKROORGANIZMUSOK SEGÍTIK

A mikroorganizmusok a szervezet ökoszisztémájának értékes tagjai, és munkájukat minden esetben az agy parancsára, csak a különprogramok keretében, és a túlélés érdekében fejtik ki.

A manapság általánosan elfogadott akadémikus orvostudomány szerint, az emberi test egy folyamatos háború, harc színtere. Szervezetünkben az immunrendszer ádáz harcot folytat a betolakodó, és minket elpusztítani szándékozó gombák, baktériumok és vírusok ellen.
Ez a harc elhasználja erőnket és tartalékainkat, következménye egy folyamatos leépülés, ami halálhoz vezet. Eszerint az élet meghosszabbítása csakis kívülről bevitt kémiai anyagokkal, vagy művi beavatkozásokkal lehetséges, melyek segítik a harcot a betolakodókkal szemben és megszüntetik azokat az elváltozásokat, melyek szervezetünk hibás működése, vagy éppen önmaga ellen fordulása következtében alakultak ki.

Ez a nézet az 1860-as években indult el világhódító útjára Louis Pasteurnak köszönhetően, akiről a Wikipédia a következőket írja: "francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert, mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti"

Arról a tudósról, aki Pasteurral párhuzamosan végzett hasonló kutatásokat, és vele ellentétes eredményekre jutott, ma kevesen tudnak. Antoine Béchamp arra jött rá, hogy maga az emberi test hozza létre a mikrobák különböző formáit - egy közös ős - a mikrozymákból való átalakulással, hogy azok helyreállítsák a sejteken és szerveken belüli egyensúlyt. Tagadta, hogy a baktériumok megbetegíthetnek egy egészséges szervezetet, és vallotta hogy éppen ellenkezőleg, a gyógyítás a feladatuk.

Béchamp követői: Günther Enderlein, Royal Raymond Rife Jr., Wilhelm Reich és Gaston Naessens is hasonló polimorfikus részecskéket fedeztek fel az emberi szervezetben, melyek a belső milliő egyensúlyának megbomlása esetén a megfelelő korrekciók elvégzésére hivatottak. (The Somatid)